Üzemi kondenzátor méretezése lépésről lépésre

A keringető berreg, a ház már meleg, a víz alig mozdul. A tetőventilátor ugyanezt mutatja: zúg, a légáram gyenge, és a motorvédő előbb-utóbb leold. Ilyenkor a szerszámosládában gyakran ott a „valamilyen” kondenzátor, µF szerint nagyjából hasonló, feszültség szerint „biztos jó lesz”.

Ez a találomra csere szinte mindig mellélő. Az üzemi kondenzátor méretezése nem a doboz színéből és nem a régi henger magasságából indul. A motor futás közben folyamatosan a körben tartja ezt az alkatrészt, ezért előbb mérni kell, és csak utána szabad kapacitást, feszültségosztályt és bekötést választani.

A lenti menet egy helyszíni lánc. Adattábla és mérés, kapacitás, feszültség, bekötés, rövid járatás. A végén nem egy tipp marad, hanem egy cserélhető darab, vagy egy tiszta ok, amiért nem szabad tovább szerelni.

Miért számít az üzemi kondenzátor méretezése

A helyszínen a kép ismerős. Egyfázisú motor, szivattyún vagy ventilátoron, berreg, melegszik, terhelést nem vesz fel. A burkolat alatt egy hengeres alkatrész ül, a felirat kopott, a vezeték toldott. A reflex az, hogy egy hasonló külsejű kondenzátor kerüljön a helyére, és a gép „majd elindul”.

Ez a reflex a futó áramkört kezeli találgatásként. Az üzemi kondenzátor nem indítási trükk. A motor járása alatt végig a segédtekercs ágában marad, ezért a kapacitása egyszerre húzza a nyomatékot, az áramfelvételt és a melegedést. Ha az érték nem illik a géphez, a motor nem „kicsit gyengébb”. Rossz munkapontban dolgozik, amíg a védő vagy a tekercs feladja.

Üzemi és indító nem ugyanaz a feladat

Az indító kondenzátor csak a felfutás idejére kerül a körbe, utána egy relé vagy egy centrifugális kapcsoló kiemeli. Nagy kapacitású, rövid ideig bírja a terhelést, állandó üzemre nem való. Az üzemi darab ezzel szemben folyamatosan feszültség alatt van. Kisebb kapacitás, tartós feszültségtűrés, és a házának el kell viselnie a gép hőjét órákon át.

A két alkatrész felcserélése tipikus helyszíni hiba. Indítót üzemi helyre tenni tartós túlterhelés. Üzemit indító helyre tenni gyenge felfutást ad, ha a gép külön indító ágat vár. A felirat nélküli, „nagyjából ugyanekkora” henger ezt a különbséget nem árulja el.

Amit a tünet elárul, és amit nem

A tünet irányt ad, alkatrészt nem.

• Alulméretezett kapacitás: a motor zúg, lassan fut fel, terhelés alatt leül, a ház és a főtekercs melegszik, az áram a megszokottnál magasabbnak tűnik.

• Túlméretezett kapacitás: a segédág és a kondenzátor melegszik, a járás kemény, zúgós, a védő indokolatlanul old, pedig a mechanika szabadon forog.

• Más hiba, hasonló kép: szorul a csapágy, dugul a szivattyú, szakadt a segédtekercs, vagy a kapocs laza. Ilyenkor a kondenzátor cseréje csak eltakarja a valódi okot.

A burkolat színe, a bilinccsel rögzített henger hossza és a „régen ez volt benne” mondat nem helyettesíti a feliratot és a mérést.

A régi ház külső mérete különösen félrevezető. Ugyanabba a méretbe több kapacitás és több feszültségosztály is belefér, és egy korábbi toldás már eleve idegen értéket hagyhatott a gépben. A cél ezért nem egy tetszőleges µF. A cél egy olyan csere, amely kapacitásban a motorhoz illik, feszültségben a segédágat bírja, és a kapocsjelölés szerint a futó ágba kerül. Ehhez előbb jegyzet kell, csak utána számítás.

Mérési adatok gyűjtése a számítás előtt

Számolni csak akkor érdemes, ha a jegyzet teljes. A sorrend fix, mert egy feltöltött kondenzátor lekapcsolt gépen is üt, a kapocsjelölés nélkül pedig a legszebb µF is rossz ágba kerül.

A mérés előtt a gép álljon, a leválasztás legyen egyértelmű, és a kondenzátor sültessen ki egy ellenálláson keresztül, ne csavarhúzóval rövidre zárva. Utána jöhet a felirat és a multiméter.

Mit írj fel, mielőtt bármit számolsz

1. Leválasztás és kisütés. A biztosíték vagy a leválasztó nyitva, a gép nem indulhat véletlenül. A kondenzátor kapcsait ellenállással süsd ki, majd műszerrel ellenőrizd, hogy a feszültség leesett. Csak ezután fogd meg a vezetéket.

1. Adattábla. Névleges feszültség, teljesítmény, fordulatszám, egyfázisú felépítés, és minden kapocsjelölés, ami a fedélen vagy a kapocslécen olvasható. Ha a jelölés kopott, fényképezd le, ne emlékezetből rajzold.

1. Régi kondenzátor, ha a felirat él. Kapacitás µF-ben, tűrés, névleges feszültség, és hogy a felirat üzemi (folyamatos) üzemre szól-e. A ház alakját ne írd fel adatként.

1. Hálózati feszültség. Először terhelés nélkül, a kapocsnál. Aztán, ha a motor még biztonságosan járatható, járó állapotban is. A két érték eltérése később megmondja, hogy a gép gyenge hálózaton küzd-e, vagy a kondenzátor a ludas.

1. Segédág, ha a bekötés engedi. A segédtekercs felé menő ág viselkedése, laza kapocs, megégett papucs, idegen toldás. Áramot csak akkor mérj, ha a lakatfogó befér és a járatás nem veszélyes. Zárlatos, füstölő gépet ne indíts „hátha még mérünk egyet”.

A jegyzet három dolgot mindenképp tartalmazzon, a számokon túl is. A gép típusát, a mért feszültséget, és azt, hogy a motor állandó üzemben vagy szakaszosan jár. A feszültségosztály választását ez később ugyanúgy viszi, mint a µF.

Mikor nem hihető a régi érték

A régi felirat csak akkor kiindulópont, ha a gép történetéhez illik. Dobd el támpontként, ha a ház kidudorodott, a tetején korom vagy elektrolitnyom van, a felirat hiányzik, vagy a vezeték egy korábbi, vastagabb toldásra utal. Ilyenkor a „ami benne volt” már nem a gyári munkapont. Valaki egyszer beletett egy közeli darabot, és a motor azóta is azzal küzd.

Gyakorlati szabály: ha a felirat és a gép állapota ellentmond, a mért hálózat és az adattábla visz tovább, nem a kopott µF.

Multiméterrel kapacitást csak akkor vegyél készpénznek, ha a műszer tartománya és a kisütött állapot stimmel, és az érték nem ugrál. Egy haldokló kondenzátor mérőn még „közel jó” tud lenni, járás közben pedig összeesik. Ezért a műszeres µF a jegyzet egyik sora, nem a csere döntése.

A szükséges kapacitás kiszámítása

Itt válik a jegyzet egyetlen továbbvihető számmá. Az előző lépés adatot gyűjtött. Ez a lépés abból becsüli az üzemi kapacitást, majd kereskedelmi lépcsőre kerekít. A szám még nem alkatrész. Feszültségosztályt és bekötést nem dönt el.

Egyfázisú, segédtekercses motornál a helyszíni becslés a segédág áramából és a kondenzátoron megjelenő feszültségből indul. A nagyságrendet ez a kapcsolat adja:

C (µF) = I × 1 000 000 / (2 × π × f × U)

Itt az I a segédágra számított áram amperben, az f a hálózat frekvenciája, az U az a váltakozó feszültség, amivel a kondenzátoron számolsz. Ha a segédági áramot még nem méred, az adattábla teljesítményéből és a névleges áramból csak nagyságrendet kapsz, nem végleges rendelési tételt. A képlet becslés. A járatás utáni áram és melegedés mondja meg, hogy a becslés megáll-e.

Egy jegyzet végigszámolva

Vegyük azt a keringetőt, amelynél a jegyzet szerint a hálózat a névleges egyfázisú érték körül van, a frekvencia a szokásos hálózati, és a segédágra a motor méretéhez képest néhány tized amper körüli áram illik. A képletbe ezeket a jegyzetsorokat teszed, nem egy katalógus „tipikus” µF-jét.

A nevező a körfrekvencia és a feszültség szorzata. Kis motoron ez a hányados néhány µF nagyságrendjét adja, nem több tíz µF-et. Ha a végeredmény hirtelen a nagy indító kondenzátorok tartományába esik, nem a motort találtad erősnek. Rossz áramot vagy rossz feszültséget írtál a törtbe. Ilyenkor vissza a jegyzethez, nem előre a polchoz.

Kerekítés és tűrés

A kereskedelem lépcsőkben tart üzemi kondenzátort, nem tetszőleges tizedesben. A számított értéket a legközelebbi kapható lépcsőre viszed, és nem automatikusan lefelé. A kisebb szomszéd gyenge nyomatékot hagy, éppen azt, ami miatt a gépet kinyitottad. Ha két lépcső között állsz, a jegyzet tűrése és a gép üzeme dönt. Állandó járatásnál maradj közel a számítotthoz. Rövid, szakaszos járatásnál sem ugrasz két lépcsőt „erősebb lesz” alapon.

A feliraton látható tűrés, például néhány százalék vagy egy tágabb sáv, nem gyártási hiba. A választás része. A számított értéknek a tűrési sávval együtt kell fednie a kiválasztott darabot. Egy névlegesen stimmelő µF, amelynek a sávja már a gyenge oldalra csúszik, járáskor ugyanazt a leülést adja, mint a direkt alulméretezés.

Túl kicsi és túl nagy

• Túl kicsi µF: a segédtekercs kevés fázistolást ad, a nyomaték gyenge, a hálózati áram felmegy, a főtekercs és a ház melegszik. A motor „jár”, de a szivattyú vagy a ventilátor nem viszi a terhet.

• Túl nagy µF: a segédág árama a kelleténél nagyobb, a segédtekercs és a kondenzátor melegszik, a zúgás keményebb. Nagyobb szám a feliraton nem erősebb motort jelent. Túlterhelt segédkört jelent.

A szakasz végén egy szám marad a jegyzetben, a választott kapacitáslépcső. Ezt viszed tovább. A feszültségosztály és a bekötés külön döntés, és egy jó µF rossz feszültséggel ugyanúgy tönkremegy, mint a rossz µF.

Feszültség, bekötés és a megfelelő alkatrész

A kapacitás megvan. Most az a kérdés, milyen feszültséget bírjon a darab, hova kerüljön a kapocslécen, és mit nézz meg, mielőtt a régit kidobod. A µF-et itt nem számolod újra.

A segédágban a kondenzátoron a hálózatinál nagyobb feszültség is megjelenhet, mert a tekercs és a kondenzátor együtt tolja a fázist. Ezért a „névleges hálózatra elég” és a „magasabb osztály” nem ugyanaz a biztonság.

Mikor elég a hálózathoz igazított névleges

Rövid, hűvös, szakaszos járatásnál, olvasható gyári felirattal és a számítotthoz közeli értékkel a hálózathoz igazított névleges néha megáll. A feltétel szigorú. A felirat üzemi üzemre szóljon, a gép ne egy zárt, forró dobozban fusson egész nap, és a mért hálózat ne legyen tartósan a névleges fölött.

Állandó üzem, meleg szivattyúház, tetőventilátor nyáron, vagy felirat nélküli csere esetén a magasabb feszültségosztály a nyugodtabb választás. A magasabb osztály nem javítja a nyomatékot és nem pótolja a rossz µF-et. A dielektrikumot védi attól a feszültségtől, amit a segédág rátesz. Alacsonyabb osztályt „majdnem ugyanaz” alapon ne tegyél fel. Az üzemi kondenzátor nem indító, nem bírja a tartós túlfeszítést egy vastagabb házzal.

Bekötés, amit a kapocsjelölés dönt el

Egyfázisú kapocslécen a főtekercs és a segédtekercs külön pontokra ül. A tipikus jelölés a fedélen vagy a lécen van, gyakran betű-szám párral. A közös pont az, ahonnan a hálózat egyik ága és a kondenzátor egyik lába együtt indul. Ezt a közös pontot felcserélni a leggyakoribb csendes hiba. A motor elforog, de a forgásirány vagy a nyomaték nem az, amit a gép vár.

A másik gyakori hibahely az ágak keverése. Indító ágba üzemi kondenzátor kerül, vagy a futó ág kapja az indítót. Ha a gépen külön indító relé van, az üzemi kondenzátor nem mehet a relé mögé, az indító útjára. A vezeték keresztmetszete maradjon a motor saját vezetékének rendjében, ne egy vékony toldás vigye a segédágat. A kapocs legyen szoros, a papucs tiszta. Laza kötés melegszik, és a melegedést utána a kondenzátorra fogod.

Mit vess össze a csere előtt

A kosárba, akár a műhelypolcról, akár rendelésből, csak az a darab kerülhet, amelynek mind a kapacitása, mind a feszültsége lefedi a jegyzetet. Egyik a másik nélkül fél csere.

Gyakorlati példák és helyszíni ellenőrzés

Ugyanaz a lánc két gépen máshogy áll meg. A számot nem másolod át egyik adattábláról a másikra. A mért feszültség, a lépcsőre kerekített kapacitás és a feszültségosztály együtt marad, aztán a gép rövid járatással válaszol.

Kis ventilátor, olvasható felirat

Kis teljesítményű ventilátornál vagy keringetőnél a régi felirat gyakran még él. Ilyenkor a számított értéknek közel kell maradnia a felirathoz. Ha a jegyzet és a felirat ugyanabba a kereskedelmi lépcsőbe esik, azt a lépcsőt teszed vissza, nem a következő nagyobbat. A feszültségosztályt a járatás módja emeli. Zárt, meleg helyen futó ventilátornál a hálózat feletti osztály a nyugodtabb, még ha a µF stimmel is.

Ha a felirat és a számítás egy lépcsővel szétcsúszik, ne átlagolj fejben. Nézd meg, volt-e toldás, és mérd meg, hogy a motor terhelés nélkül egyáltalán felveszi-e a fordulatot. Mechanikai szorulásnál a kondenzátor „javítása” csak nagyobb áramot kér egy rossz csapágyra.

Szivattyú vagy kompresszor, külön indító ág

Nagyobb indítónyomatékot kérő szivattyún vagy kompresszoron gyakran két kondenzátor van. Az üzemi bent marad, az indító csak a felfutásig. A kettőt nem vonod össze egy „nagyobb” darabba. Az indító kapacitása nem adódik hozzá az üzemihez, és az üzemi nem helyettesíti az indítót, ha a gép külön ágat vár.

Itt a jegyzet két sort tartalmaz. Üzemi µF és feszültségosztály a futó ágra, indító adat külön, ha azt is cseréled. A relé vagy a kapcsoló állapotát nézd meg, mielőtt új kondenzátort kötsz. Beragadt indítórelé az üzemi ágat is agyoncsapja, hiába jó az új darab.

Bekapcsolás után, röviden

Az első járatás rövid és figyelt. Nem „hagyjuk éjszakára, hátha”.

• Áramfelvétel: a hálózati áram legyen a motor megszokott rendjében, ne másszon fel terhelés nélkül.

• Melegedés: néhány perc után a motorház és a kondenzátor langyos lehet, forró és szagos nem.

• Hang: egyenletes futás rendben van, kemény zúgás vagy lüktetés azt jelenti, hogy a fázistolás vagy a mechanika nincs a helyén.

• Ház: kidudorodás, sziszegés, azonnali csere és leállítás, nem „még egy próba”.

A beidegzés, hogy a nagyobb µF erősebb motort ad, itt dől meg. A sorba vagy párhuzamosan toldott, le nem mért párosítás ugyanígy. Két kondenzátorból csak akkor lesz ismert érték, ha a kapcsolást és mindkét feliratot végigszámoltad. Egy ismeretlen párhuzamos toldás a segédtekercset terheli, nem a jegyzetet.

Pipáld végig, mielőtt a fedelet visszateszed. Mért hálózat és adattábla a jegyzetben. Kapacitás a képletből, lépcsőre kerekítve, tűréssel. Feszültségosztály az üzemhez. Bekötés a jelölés szerint, indító és üzemi szétválasztva. Rövid járatás árammal, melegedéssel, hanggal, házzal. Ha egy sor üres, a gép nincs kész.

A méretezés utáni következő lépés

A döntés sorrendje rövid, és nem nyit új hibakeresést. Először a mért feszültség és az adattábla. Aztán a kapacitás, egyetlen lépcsőre kerekített µF. Utána a feszültségosztály és a bekötés. Végül a rövid járatás. Ha ezt a sort felcseréled, megint egy „valamilyen” kondenzátort tartasz a kezedben.

Ha a felirat olvashatatlan, vagy a gépben már idegen kondenzátor ült, a számított értéket kövesd, ne a ház méretét. A külső méret csak a rögzítés kérdése, a bilinccs és a hely a dobozban. A munkapont a µF és a feszültség.

Mikor állj meg a helyszíni cserénél

A csere akkor áll meg, ha a jegyzet nem a kondenzátorra mutat.

• Zárlatos vagy szakadt tekercs: a kondenzátor nem hozza vissza a meneteket. Ilyen motort ne járass „próba µF-fel”.

• Hiányzó kapocsjelölés: közös pont és ágak nélkül a bekötés találgatás. Felirat, rajz vagy a gyártó adata kell, nem egy új henger.

• Melegedés, ami nem a kondenzátorra utal: szoruló csapágy, dugulás, rossz hűtés, laza hálózati kötés. Ezeket a µF nem gyógyítja.

Ha a járatás közben a kondenzátor hideg marad, a motor viszont azonnal forrósodik, ne rendelj nagyobb kapacitást. A hiba máshol ül.

A gyakorlati következő lépés a jegyzet két sora. A választott µF és a választott feszültségosztály. Ezzel a párossal keresel cserélhető alkatrészt, nem egy méretben hasonló hengert. Ahol a kereső kapacitásra és feszültségre szűkít, ott a rossz szomszéd nem keveredik a kosárba. Ahol csak a ház fotója látszik, ott a jegyzet nélkül ne vásárolj.

A lánc ezzel zárul. Mérés, egy szám, egy feszültség, egy bekötés, egy rövid járatás. Ami ezen kívül esik, az már nem kondenzátorcsere, hanem a motor vagy a hajtott gép javítása.

Az ElekroExpressz webáruház kondenzátorokat és szerelési kiegészítőket tart egy helyen, szűrőkkel, forintban és euróban látható árral, jellemzően 1-5 napos szállítással, több terméknél akár 3 év garanciával. Ha az üzemi kondenzátor méretezése után a jegyzetben megvan a µF és a feszültségosztály, ott tudod a pároshoz illő darabot kikeresni, nem házméret alapján. Nézd meg a kínálatot az ElekroExpressz webáruház oldalán, és csak azt tedd a kosárba, ami a mért jegyzetedet lefedi.